A Finn Köztársaság (finnül: Suomi, svédül: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.
A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.
Földrajz
Fekvése, határai
Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. A következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a Finn-öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a Botteni-öböl. Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.
Domborzat
Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappföld legészakibb pontján (a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn öbölben, ezeket úgy is hívják, hogy Archipelago. Finnország azok közé a kevés országok közé tartozik, amelyek még mindig növekednek. Az ország területe körülbelül 7 négyzetkilométert nő évente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerből.
Éghajlat
Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkör fölött fekszik, ennek következményeként a legészakibb részeken a Nap akár 73 napig nem nyugszik le nyaranta, és akár 51 napig nem kel föl telente.
Növény- és állatvilág
Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. A legdélibb tájakon még meglehetősen gazdag a flóra, de ahogy északra haladunk, rohamosan szegényedik a növényvilág. Így érthető, hogy mezőgazdasági termelést fenntartani meglehetősen költségigényes és sokfajta kockázatot hordoz. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.)
Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nő, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata. (Mellesleg vadon él az év legnagyobb részében.)
Történelem
Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.
Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai.
Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.
Finnország 1920-1940
1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A II. világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.
1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására kényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.
A II. világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között.
1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Eduskuntatalo, a finn parlament főépülete
A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.
A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.
A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.
Közigazgatási felosztás
Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap)* áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő:
-
Ahvenanmaa/Åland (Åland-szigetek)*
-
Etelä-Suomi/Södra Finland (Dél-Finnország)
-
Itä-Suomi/Östra Finland (Kelet-Finnország)
-
Länsi-Suomi/Västra Finland (Nyugat-Finnország)
-
Lappi/Lappland (Lappföld)
-
Oulu Lääni/Uleåborg (Oulu tartomány)
Az Åland-szigetek széleskörű autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és a finn törvények értelmében az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.
Finnország dialektusok, folklór vagy népszokások alapján is felosztható, azonban ezeket a különbségeket elhalványította a II. világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.
A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok 20 régióban működnek együtt.
Főváros: Helsinki (559 700 lakos)
Politikai pártok
A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az "Igazi Finnek" (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) és a Finn Baloldali Szövetség (VAS – Vasemmistoliitto).
Népesség
A finn népesség jelenleg körülbelül 0.2%-kal növekszik évente.
Finnország népessége
Év |
Népesség |
1950 |
4 029 803 |
1960 |
4 446 222 |
1970 |
4 598 336 |
1975 |
4 720 492 |
1980 |
4 787 778 |
1985 |
4 910 664 |
1990 |
4 998 478 |
1995 |
5 116 826 |
2000 |
5 181 115 |
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A Helsinki Katedrális, II. Sándor orosz cár szobrával
A „Téli háború” után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak a 1990-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozó) területekről származik.
Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél és a finnországi-svéd ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.
A legtöbb finn (89%) a Finn Evangélikus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a Finn Ortodox Egyházhoz. A maradék népesség más vallású: más protestáns közösség tagja,római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.
Gazdaság
A Nokia, Finnország legnagyobb társaságának főhadiszállása.
Általános adatok
Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.
Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség a 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.
Gazdasági ágazatok
Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.
Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.
Kultúra
Kémény nélküli finn szauna, egyike a kultúra eredeti finn elemeinek.
Oktatási rendszer
A finn oktatási rendszer nagyon hatékony, amint azt a PISA nemzetközi összehasonlító felmérések is igazolják. A diákok a gyűjtőiskolában kezdik tanulmányaikat és 9 osztály után fejezik be. A második lépcsőben érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban.
Az országban szinte nincsenek analfabéták. A könyvtárakban finn és svéd nyelvű könyveket is találunk, mivel ezek nyelvek az ország hivatalos nyelvei. Ezenkívül még német, francia és angol nyelven is olvashatunk.
Az egyetemeken kötelezővé tették az ének-zene oktatását. Ebből adódik hogy sok zenekar van.
Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
Finn művészet
Népművészet • Építészet • Festészet • Szobrászat • Iparművészet • Zene • Tánc • Irodalom • Színház • Fotóművészet • Filmművészet
-
Építészet: Alvar Aalto, Kristian Gullichsen, Eero Saarinem, Eliel Saarinem, Timo Vormala a finnek leghíresebb építészei.
-
Képzőművészetek
-
Irodalom: lásd még: Kalevala, Finn költők, írók listája
-
Filmművészet
-
Zene: lásd még: A finn zene, Kantele
Hagyományok
Motorsportok: Rali, Forma 1
Finnországnak több híres sportolója van a motorsportokban. A rali nemzeti sportnak számít, a legtöbb rali világbajnok (7) és egyben rali világbajnoki cím (14) is a finnekhez köthető, az 1977 óta megnyerhető WRC rali VB-i trófeák csaknem felét finn nemzetiségű pilóta nyerte el. A WRC (Rali Világbajnokság) patinás versenyének számít a Finn Rally. Továbbá igen neves rali verseny az északi sarkkörön található Rovaniemi- -azaz az IGAZI finn Mikulás- városának jeges futama, melyre tajgai környezetében január végén kerül sor. A WRC finn világbajnokai: Markku Alén (1978),Ari Vatanen(1981), Hannu Mikkola (1983), Timo Salonen (1985), Juha Kankkunen (1986,1987,1991,1993), Tommi Mäkinen négyszeres rally világbajnok (1996-1999), Marcus Grönholm kétszeres rally világbajnok (2000, 2002). IRC (Interkontinentális Rali Bajnokság), vagyis a 2. legpatinásabb rali versenysorozat 2010-es világbajnoka a finn Juho Hänninen. A Forma 1-ben is kiemelkedően teljesítenek a finnek, a nemzetek közül a brittek után és a brazilokkal holtversenyben ők rendelkeznek a legtöbb F1-es világbajnokkal is (3). Keke Rosberg (1982) Williams csapattal, Mika Häkkinen (1998,1999) a McLaren-Mercedes-szel, Kimi Räikkönen (2007) a Scuderia Ferrari-val lett VB. A F1-ben jelenleg a Lotus csapatnál versenyez Heikki Kovalainen, aki ezt megelőzően a McLaren és a Renault pilótája is volt.
Kimi Räikkönen - aki a világ 2. legjobban kereső sportolójának számít- úgy határozott, hogy a következő idényben kihagyja a Forma 1-et, 2010-ben már a Citroen rally csapatával fogja róni a km-eket a WRC-ben (Rally Világbajnokság) ahová is a Red Bull támogatásával érkezik és versenyzi végig az évadot. Räikkönen a Ferráritól távozott, miután az olaszok felbontották szerződését. Kimi Räikkönen 2010-ben a WRC 10. helyén végzett.
A ROC-on (Race of Champions), azaz a Bajnokok Viadalán a franciák (8) után a finnek (6) szerezték a legtöbb ROC bajnoki címet egyéniben, és az 1999 óta megszerezhető nemzeti címet is kétszer nyerték el (1999, 2006). A ROC-ot 1988-tól rendezik meg változó házigazdával, de általában átalakított stadionokban, ez egy kieséses autóverseny-sorozat, melyben a világ főbb autós illetve motoros személyiségei, nem egyszer bajnokai vesznek részt, mint például WRC ralisok, F1-es pilóták, Le-Mans győztesek, motocross-osok, alacsonyabb formula autós kategóriák győztesei. A bajnokságnak 2 része van, az egyik felében egyénenként mérik össze tudásukat a versenyzők és ezzel elnyerhetik a Bajnokok Bajnoka címet, a másik részében párosával nemzeti csapatokat alkotnak a pilóták, ezzel a Nemzetek Bajnoka címet szerezhetik meg. A Bajnokok Bajnoka címet 1988-ban és 1991-ben Juha Kankkunen, 2000-ben Tommi Mäkinen, 2001-ben Harri Rovanperä, 2002-ben Marcus Grönholm, 2004-ben Heikki Kovalainen lett. Érdekessége a sorozatnak, h a Bajnokok Bajnoka és a Nemzetek Bajnoka címet eddig egyszer sem vitte haza ugyanazon nemzetiségű pilóta ugyanabban az évbe
Ünnepek
Dátum |
Magyar neve |
Finn neve |
Megjegyzés |
Január 1. |
Újév |
Uudenvuodenpäivä |
|
Január 6. |
Vízkereszt |
Loppiainen |
|
Változó Péntek |
Nagypéntek |
Pitkäperjantai |
Húsvét előtti péntek |
Változó Vasárnap |
Húsvét vasárnapja |
Pääsiäispäivä |
|
Változó Hétfő |
Húsvét hétfője |
2. Pääsiäispäivä |
Húsvét utáni hétfő |
Május 1. |
Majális |
Vappu |
lásd Walpurgis Night |
Változó Csütörtök |
Áldozócsütörtök |
Helatorstai |
40 napra Húsvét után |
Változó Vasárnap |
Pünkösd |
Helluntaipäivä |
50 napra húsvét után |
Június harmadik pénteke |
Nyárközép |
Juhannusaatto |
Nem hivatalos |
Június harmadik szombatja |
Nyárközép |
Juhannuspäivä |
|
November első szombatja |
Mindenszentek napja |
Pyhäinpäivä |
|
December 6. |
Függetlenség napja |
Itsenäisyyspäivä |
|
December 24. |
Karácsony estéje |
Jouluaatto |
Nem hivatalos |
December 25. |
Karácsony első napja |
Joulupäivä |
|
December 26. |
Karácsony másodnapja |
2. Joulupäivä or Tapaninpäivä |
|
December 31. |
Újév éjjele |
Uudenvuodenaatto |
Nem hivatalos |
Minden vasárnap |
|
|
Hivatalos ünnep |
|