A d�lnyugati partvid�k k�zel�ben fekv� Åland szigetcsoport magas szint� auton�mi�t �lvez.

Fekv�se, hat�rai

Finnorsz�g Eur�pa �szaki r�sz�n tal�lhat�, egy prekambriumi plat�v� kopott pajzson ter�l el. A k�vetkez� orsz�gokkal hat�ros: �szakon Norv�gia, keleten Oroszorsz�g, d�len a Finn-�b�l, d�lnyugaton a Balti-tenger �s nyugaton Sv�dorsz�g �s a Botteni-�b�l. Az orsz�g ter�lete 338 000 km², ezzel Magyarorsz�g ter�let�nek k�r�lbel�l h�rom �s f�lszerese.

Finnorsz�got az ezer t� orsz�g�nak is nevezik. Ez az elnevez�s nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat �s 179 584 szigetet tartanak nyilv�n. A finn t�j t�bbnyire lapos s�ks�g n�h�ny dombbal tark�tva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappf�ld leg�szakibb pontj�n (a norv�g hat�rhoz k�zel. A tavakon k�v�l a t�j erd�kkel bor�tott (nagyon kev�s a term�f�ld). A legt�bb sziget d�lnyugaton tal�lhat�, az ålandi szigetvil�g r�szek�nt, valamint a d�li partvid�k ment�n a Finn �b�lben, ezeket �gy is h�vj�k, hogy Archipelago. Finnorsz�g azok k�z� a kev�s orsz�gok k�z� tartozik, amelyek m�g mindig n�vekednek. Az orsz�g ter�lete k�r�lbel�l 7 n�gyzetkilom�tert n� �vente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerb�l.

�ghajlat 

Finnorsz�g n�v�nyvil�ga fajokban meglehet�sen szeg�nyes. A legd�libb t�jakon m�g meglehet�sen gazdag a fl�ra, de ahogy �szakra haladunk, rohamosan szeg�nyedik a n�v�nyvil�g. �gy �rthet�, hogy mez�gazdas�gi termel�st fenntartani meglehet�sen k�lts�gig�nyes �s sokfajta kock�zatot hordoz. Az orsz�g 60%-�t egybef�gg� erd�s�gek fedik. (Sv�dorsz�gban ez az ar�ny 59%, N�metorsz�gban 25%, Magyarorsz�gon 17%.)

Finnorsz�g �llatvil�ga viszonylag gazdag. Az eml�s�k k�z�l 67 faj �l ezen a vid�ken. A nagyobb ragadoz�k m�r j�r�szt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg r�ka, kisebb pr�mes �llat teny�szik az �szaki vid�keken. Jelent�sen n�, �s vad�szhat� is a medve- �s a farkas�llom�ny. A j�vorszarvasok sz�ma a 150 000-et is meghaladhatja, �vente 30-40 000 egyed kil�v�s�t enged�lyezik. A r�nszarvas az �szaki vid�kek legfontosabb h�zi�llata. (Mellesleg vadon �l az �v legnagyobb r�sz�ben.)

T�rt�nelem 

�tfog� kutat�sok eredm�nyek�ppen az archeol�gusok meg�llap�tott�k, hogy a mai Finnorsz�g ter�let�t a k�korszak alatt kezdt�k el lakni, a j�gkorszak utols� jeg�nek elolvad�sa ut�n. 

R�gi skandin�v mond�k �s egyes t�rt�n�szek (mint p�ld�ul a d�n Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnorsz�gnak m�r a sv�d uralom el�tt is voltak kir�lyai. 

Finnorsz�g k�zel 700 �ves kapcsolata a sv�d kir�lys�ggal 1154-ben kezd�d�tt, a kereszt�nys�g �s Erik sv�d kir�ly r�v�n. 1808-ban I. S�ndor orosz c�r elfoglalta Finnorsz�got, ami egy auton�m nagyhercegs�g lett eg�szen 1917 v�g�ig. 1917. december 6-�n, r�viddel a bolsevik forradalom ut�n, Finnorsz�g kiki�ltotta f�ggetlens�g�t. 

Finnorsz�g 1920-1940

1918-ban az orsz�g �tv�szelt egy r�vid, de keser� polg�rh�bor�t, amely sok �vre el�re k�rvonalazta a hazai politik�t. A II. vil�gh�bor� alatt Finnorsz�g k�tszer is harcolt a Szovjetuni� ellen: az 1939 �s 1940-es �vek k�z�tt lezajlott t�li h�bor�ban (egy kis seg�ts�get kapott Sv�dorsz�gt�l) �s m�sodszor 1941 �s 1944 k�z�tt (N�metorsz�g jelent�keny seg�ts�g�vel). Ezt k�vette a Lappf�ldi h�bor� 1944 �s 1945 k�z�tt, amikor Finnorsz�g visszavonul�sra k�nyszer�tette a n�meteket az orsz�gb�l.

A II. vil�gh�bor� ut�n Finnorsz�g mintegy �tk�z�z�nak�nt l�tezett a Szovjetuni� �s a nyugati orsz�gok k�z�tt. 

1991-ben, a Szovjetuni� �sszeoml�sa ut�n Finnorsz�g is szabadabb lett, 1995-ben bel�pett az Eur�pai Uni�ba. 

�llamszervezet �s k�zigazgat�s  

Alkotm�ny, �llamforma  

Finnorsz�g parlament�ris k�zt�rsas�g, amelyben a k�zt�rsas�gi eln�k is jelent�s hatalommal rendelkezik.

T�rv�nyhoz�s, v�grehajt�s, igazs�gszolg�ltat�s  

Eduskuntatalo, a finn parlament f��p�lete

A v�grehajt� hatalom az �llamtan�cs (korm�ny). A minisztereln�k�t a parlament v�lasztja meg. Az �llamtan�cs a miniszterekb�l �s a minisztereln�kb�l �ll. 

A 200 tagb�l �ll� egykamar�s parlament, a Eduskunta (finn�l) vagy Riksdag (sv�d�l) a legfels�bb t�rv�nyhoz� hatalom. Tagjait a v�laszt�k n�gy �vre v�lasztj�k. A parlament megv�ltoztathatja az alkotm�nyt, lemondathatja az �llamtan�csot �s megsz�ntetheti az �llamf�i v�t�kat. A parlament hat�rozatait semmif�le jogi hatalom nem b�r�lhatja fel�l. T�rv�nyjavaslatot az �llamtan�cs vagy b�rmely parlamenti k�pvisel� ny�jthat be. 

A finn igazs�gszolg�ltat�s polg�ri, b�ntet� �s k�zigazgat�si b�r�s�gokb�l �ll. A helyi b�r�s�gok felett fellebbez�si b�r�s�gok vannak, legfel�l pedig a Legfels�bb B�r�s�g. 

K�zigazgat�si feloszt�s 

Finnorsz�g �t tartom�nyb�l (l��ni, l��nit vagy l�n) �s egy auton�m tartom�nyb�l (itsehallinnollinen maakunta/sj�lvstyrande landskap)* �ll. A tartom�ny az �llamtan�cs fennhat�s�ga al� tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem v�ltozott l�trehoz�sa (1634) �ta. A hat tartom�ny a k�vetkez�:

Az Åland-szigetek sz�lesk�r� auton�mi�t �lveznek. Nemzetk�zi szerz�d�sek �s a finn t�rv�nyek �rtelm�ben az ålandi helyi igazgat�s sok olyan dolgot kezel, ami finn sz�razf�ldi hat�s�ghoz tartozik.

Finnorsz�g dialektusok, folkl�r vagy n�pszok�sok alapj�n is feloszthat�, azonban ezeket a k�l�nbs�geket elhalv�ny�totta a II. vil�gh�bor� ut�n a 400 000 kar�liai finn �jrahonos�t�sa �s az urbaniz�ci� a 20. sz�zad m�sodik fel�ben. 

A helyi k�zigazgat�s 450 �nkorm�nyzatra osztja fel a hat f�bb tartom�nyt. 1977 �ta nincs jogi vagy k�zigazgat�si megk�l�nb�ztet�s a v�rosok �s m�s �nkorm�nyzatok k�z�tt. Az �nkorm�nyzatok 20 r�gi�ban m�k�dnek egy�tt. 

F�v�ros: Helsinki (559 700 lakos) 

Politikai p�rtok 

A parlament fenn�ll�sa (1906) �ta az uralkod� p�rtok a Finn K�zponti P�rt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztp�rt), Finn Szoci�ldemokrata P�rt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szoci�ldemokrat�k), Nemzeti Koal�ci� (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az "Igazi Finnek" (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) �s a Finn Baloldali Sz�vets�g (VAS – Vasemmistoliitto).

A finn n�pess�g jelenleg k�r�lbel�l 0.2%-kal n�vekszik �vente.

Etnikai, nyelvi, vall�si megoszl�s

A „T�li h�bor�” ut�n a finn n�pess�g k�r�lbel�l 12%-�t �jra kellett telep�teni. Az �jj��p�t�s, a munkan�lk�lis�g �s a bizonytalans�g, hogy az orsz�g meg�rizheti-e f�ggetlens�g�t a Szovjetuni�val szemben, csak n�velte a kiv�ndorl�st. Csak a 1990-es �vekt�l kezdve fogad menek�lteket Finnorsz�g olyan m�rt�kben, mint a t�bbi skandin�v orsz�g, hab�r a sz�muk m�gis sokkal kisebb. A bev�ndorl�k jelent�s r�sze a Szovjetuni� �ltal elfoglalt (valamikor Finnorsz�ghoz tartoz�) ter�letekr�l sz�rmazik. 

K�t hivatalos nyelv van: a finn, amit a n�pess�g 93%-a besz�l �s a finnorsz�gi-sv�d ami a lakoss�g 6%-�nak anyanyelve. M�s kisebbs�gi nyelvek: orosz �s �szt. �szakon, Lappf�ld�n m�g megtal�lhat�ak a sz�mik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket sz�ml�lnak, akik – ak�rcsak a finnek – finnugor nyelvet besz�lnek. T�bb mint 20 nyelv l�tezik, amit k�r�lbel�l ezren besz�lnek.

A legt�bb finn (89%) a Finn Evang�likus Egyh�zhoz tartozik, k�r�lbel�l 1%-a a lakoss�gnak tartozik a Finn Ortodox Egyh�zhoz. A marad�k n�pess�g m�s vall�s�: m�s protest�ns k�z�ss�g tagja,r�mai katolikus, muszlim vagy zsid�, lesz�m�tva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy vall�shoz sem.

A Nokia, Finnorsz�g legnagyobb t�rsas�g�nak f�hadisz�ll�sa.

�ltal�nos adatok 

Gyors nyugat-eur�pai integr�ci�ja sor�n Finnorsz�g egyike volt annak a 11 orsz�gnak, amelyek bevezett�k az eur� egys�ges p�nznemet 2002. janu�r 1-j�n. A gazdas�gi n�veked�s 1991 k�r�l a Szovjetuni� felboml�s�val er�sen visszaesett (a finn m�rk�t k�tszer is le�rt�kelt�k, a munkan�lk�lis�g a 1990-es 3,2%-r�l 1994-re 16,6%-ra n�tt), majd a Nokia robban�s�val gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a glob�lis vil�ggazdas�gi depresszi� miatt.

Gazdas�gi �gazatok  

F� gazdas�gi szektor az ipar, ezen bel�l a fafeldolgoz�s, f�mipar, telekommunik�ci� �s az elektronikai ipar. Lesz�m�tva a f�t �s n�h�ny �sv�nyi kincset, Finnorsz�g nagyban f�gg nyersanyag, energia �s fontosabb �lelmiszeri cikkek importj�t�l.

Az �ghajlat miatt a mez�gazdas�g csak n�h�ny alapvet� term�kre szor�tkozik. A faipar, ami a vid�ki ter�leteken �l�k sz�m�ra ny�jt j�vedelemforr�st, nagy szerepet j�tszik az exportban. 

Kult�ra  

K�m�ny n�lk�li finn szauna, egyike a kult�ra eredeti finn elemeinek.

Oktat�si rendszer 

A finn oktat�si rendszer nagyon hat�kony, amint azt a PISA nemzetk�zi �sszehasonl�t� felm�r�sek is igazolj�k. A di�kok a gy�jt�iskol�ban kezdik tanulm�nyaikat �s 9 oszt�ly ut�n fejezik be. A m�sodik l�pcs�ben �retts�git vagy szakk�pzetts�get szerezhetnek a k�z�piskol�kban.

Az egyetemeken k�telez�v� tett�k az �nek-zene oktat�s�t. Ebb�l ad�dik hogy sok zenekar van. 

Kultur�lis int�zm�nyek  

k�nyvt�rak, m�zeumok, sz�nh�zak, zene �s t�nc int�zm�nyei 

Finn m�v�szet

Hagyom�nyok 

Motorsportok: Rali, Forma 1 

Finnorsz�gnak t�bb h�res sportol�ja van a motorsportokban. A rali nemzeti sportnak sz�m�t, a legt�bb rali vil�gbajnok (7) �s egyben rali vil�gbajnoki c�m (14) is a finnekhez k�thet�, az 1977 �ta megnyerhet� WRC rali VB-i tr�fe�k csaknem fel�t finn nemzetis�g� pil�ta nyerte el. A WRC (Rali Vil�gbajnoks�g) patin�s verseny�nek sz�m�t a Finn Rally. Tov�bb� igen neves rali verseny az �szaki sarkk�r�n tal�lhat� Rovaniemi- -azaz az IGAZI finn Mikul�s- v�ros�nak jeges futama, melyre tajgai k�rnyezet�ben janu�r v�g�n ker�l sor. A WRC finn vil�gbajnokai: Markku Al�n (1978),Ari Vatanen(1981), Hannu Mikkola (1983), Timo Salonen (1985), Juha Kankkunen (1986,1987,1991,1993), Tommi M�kinen n�gyszeres rally vil�gbajnok (1996-1999), Marcus Gr�nholm k�tszeres rally vil�gbajnok (2000, 2002). IRC (Interkontinent�lis Rali Bajnoks�g), vagyis a 2. legpatin�sabb rali versenysorozat 2010-es vil�gbajnoka a finn Juho H�nninen. A Forma 1-ben is kiemelked�en teljes�tenek a finnek, a nemzetek k�z�l a brittek ut�n �s a brazilokkal holtversenyben �k rendelkeznek a legt�bb F1-es vil�gbajnokkal is (3). Keke Rosberg (1982) Williams csapattal, Mika H�kkinen (1998,1999) a McLaren-Mercedes-szel, Kimi R�ikk�nen (2007) a Scuderia Ferrari-val lett VB. A F1-ben jelenleg a Lotus csapatn�l versenyez Heikki Kovalainen, aki ezt megel�z�en a McLaren �s a Renault pil�t�ja is volt.

Kimi R�ikk�nen - aki a vil�g 2. legjobban keres� sportol�j�nak sz�m�t- �gy hat�rozott, hogy a k�vetkez� id�nyben kihagyja a Forma 1-et, 2010-ben m�r a Citroen rally csapat�val fogja r�ni a km-eket a WRC-ben (Rally Vil�gbajnoks�g) ahov� is a Red Bull t�mogat�s�val �rkezik �s versenyzi v�gig az �vadot. R�ikk�nen a Ferr�rit�l t�vozott, miut�n az olaszok felbontott�k szerz�d�s�t. Kimi R�ikk�nen 2010-ben a WRC 10. hely�n v�gzett.

A ROC-on (Race of Champions), azaz a Bajnokok Viadal�n a franci�k (8) ut�n a finnek (6) szerezt�k a legt�bb ROC bajnoki c�met egy�niben, �s az 1999 �ta megszerezhet� nemzeti c�met is k�tszer nyert�k el (1999, 2006). A ROC-ot 1988-t�l rendezik meg v�ltoz� h�zigazd�val, de �ltal�ban �talak�tott stadionokban, ez egy kies�ses aut�verseny-sorozat, melyben a vil�g f�bb aut�s illetve motoros szem�lyis�gei, nem egyszer bajnokai vesznek r�szt, mint p�ld�ul WRC ralisok, F1-es pil�t�k, Le-Mans gy�ztesek, motocross-osok, alacsonyabb formula aut�s kateg�ri�k gy�ztesei. A bajnoks�gnak 2 r�sze van, az egyik fel�ben egy�nenk�nt m�rik �ssze tud�sukat a versenyz�k �s ezzel elnyerhetik a Bajnokok Bajnoka c�met, a m�sik r�sz�ben p�ros�val nemzeti csapatokat alkotnak a pil�t�k, ezzel a Nemzetek Bajnoka c�met szerezhetik meg. A Bajnokok Bajnoka c�met 1988-ban �s 1991-ben Juha Kankkunen, 2000-ben Tommi M�kinen, 2001-ben Harri Rovanper�, 2002-ben Marcus Gr�nholm, 2004-ben Heikki Kovalainen lett. �rdekess�ge a sorozatnak, h a Bajnokok Bajnoka �s a Nemzetek Bajnoka c�met eddig egyszer sem vitte haza ugyanazon nemzetis�g� pil�ta ugyanabban az �vbe

�nnepek