A Nigel Stepney �s Mike Couglan inform�ci�cser�je �ltal kirobbant k�mbotr�ny miatt a McLaren �s a Ferrari is kellemetlen helyzetbe ker�lt. Az �gy a k�t ist�ll� k�z�tti, �vtizedek �ta d�l� rivaliz�l�s �jabb �rnyoldala.

A Formula-1 t�rt�net�nek k�t legsikeresebb csapata foggal-k�r�mmel, minden eszk�zt bevetve harcol egym�ssal a bajnoki c�m megszerz�s��rt imm�r harminc esztendeje. A p�ly�n �s azon k�v�l is.

Az els� bajnoki �sszecsap�sra az 1974-es esztend�ben ker�lt sor, amikor Clay Regazzoni (Ferrari) �s Emerson Fittipaldi (McLaren) csapott �ssze.  A d�nt� k�zdelemre az �vadz�r� USA Nagyd�jon (Watkins Glenn) ker�lt sor. A sportrajong�k k�t �riember civiliz�lt k�zdelm�nek lehetettek szemtan�i a v�gs� diadal�rt. A Ferrari hib�t v�tett, Regazzoni a tizenegyedik helyen �rt c�lba, Fittipaldi pedig egy negyedik helyez�ssel bajnoki c�met nyert.

K�t esztend� m�lva a Ferrari �s a McLaren k�t fronton harcolt: a p�ly�n, �s a sportb�r�k el�tt. James Hunt (McLaren) �s Niki Lauda (Ferrari) k�zdelme sor�n a sport t�bb alkalommal is h�tt�rbe szorult.

A vit�k akkor kezd�dtek, amikor Huntot egy szab�lytalan sz�rny miatt kiz�rt�k. A Sportb�r�s�g j�liusban helyt adott a fellebbez�snek, �gy Hunt visszaszerezte a gy�zelm�t.

A Ferrari kor�bbi sportigazgat�ja, Daniele Audetto az �vek mult�val is �gy v�li: "A csal�s az csal�s. A h�ts� sz�rnymagass�got nyolcvan centim�terben maximaliz�lt�k. A McLarenn�l pedig nyolcvanegy centim�ter volt, �gy nem felelt meg a szab�lyoknak. Hogy mi�rt v�ltoztatt�k meg a d�nt�shoz�k az �t�let�ket? Az�rt, mert �gy �t�lt�k, hogy ez nem jelent el�nyt. Na k�rem!"

Ez m�g csak a kezdet volt.

Brands Hatchben a Ferrari versenyz�i Regazzoni �s Lauda �ssze�tk�ztek egym�ssal, az esetnek azonban Hunt is r�szese volt. A McLaren csigatemp�ban haladt �s egy v�szkij�raton kereszt�l t�rt vissza a boxba.

Ez �jabb vit�kat sz�lt. A futam �jraind�t�s�t megel�z�en Audetto �s a McLaren kor�bbi csapatf�n�ke Teddy Mayer is saj�t n�zet�r�l akarta meggy�zni a versenyb�r�s�got, mik�zben a k�z�ns�g k�vetelte, hogy a hazai h�s vissza�llhasson a rajtr�csra. Hunt aut�j�t siker�lt megjav�tani, elfoglalta a hely�t �s diadalmaskodott.

A Ferrari fellebbez�st ny�jtott be. A t�rgyal�sra Niki Lauda n�rburgringi balesete ut�n ker�lt sor, �gy egy�tt�rz�sb�l az olaszoknak adtak igazat. 

Monz�ban, a Ferrari hazai verseny�n illeg�lis �zemanyagot tal�ltak a McLaren �s a Penske (John Watson) tankj�ban, �gy a rajtr�cs v�g�n kellett felsorakozniuk.

Audetto elmondta, hogy ennek semmi k�ze sem volt a Ferrarihoz. "Itt nincs min vitatkozni. Ha t�l magas az okt�nsz�m, akkor nincs mir�l besz�lni. A d�nt�st nem a Ferrari hozta, hanem a versenyb�r�s�g."

Az �vadz�r� futam Fujiban ker�lt megrendez�sre, amelynek a v�gkimenetel�t biztosan sokan ismerik: Niki Lauda lehetetlen k�r�lm�nyekre hivatkozva ki�llt a versenyb�l. A n�rburgringi baleset ut�n nem akarta kock�ra tenni az �let�t. "A legaljasabb az eg�szben az, hogy a versenyz�k megegyeztek abban, hogy ha a k�r�lm�nyek miatt a p�lya rosszabb �llapotba ker�l, n�h�ny k�r ut�n kij�nnek a boxba. �s a k�r�lm�nyek val�ban rosszabbak lettek. Sajnos Laud�n k�v�l senki sem tartotta mag�t a meg�llapod�shoz." – mes�lte Audetto.

Daniele Audetto �gy v�li, hogy a McLaren ellopta a Ferrari bajnoki c�m�t. "Mor�lisan n�zve a McLaren akkor ellopta a bajnoki c�met. Nem kiz�rt, hogy a Ferrari eln�ke, Luca di Montezemolo emiatt veszi fel a t�mad��ll�st a McLarennel szemben, �s ez�rt ragad meg minden adand� alkalmat arra, hogy 'visszaadja'. � sz�vvel l�lekkel Ferrari�rt �l. �s vannak sebek, amelyek soha nem gy�gyulnak be."

A Ferrari Hunt leigazol�s�ra t�rekedett

Hunt a csapatok k�zti n�zetelt�r�sek ellen�re is nagy n�pszer�s�gnek �rvendett a Ferrarin�l. Ami kev�sb� ismert, az az, hogy Hunt majdnem a maranell�i ist�ll�n�l versenyzett az 1978-as esztend�ben.

Audetto �gy id�zi fel az esem�nyeket: "Enzo Ferrari megk�rt, hogy szerezzem meg Jamest. Valakit tal�lnunk kellett Niki Lauda hely�re, aki Brabhamhez igazolt. Hunt akkoriban nagyon gyors volt. Az 1977-es monac�i edz�st k�vet�en Lanci�mmal Olaszorsz�gba vittem, ahol egy titkos helyen �lt�nk le besz�lgetni Piero Ferrarival. K�zfog�ssal pecs�telt�k meg a meg�llapod�st, hogy a j�v�ben egy�tt fogunk dolgozni. Minden pontban siker�lt megegyezni. De ekkor egy probl�ma mer�lt fel: Huntnak mint a Ferrari versenyz�j�nek a FIAT csoportot kellett volna k�pviselnie. Ez �tk�z�tt General Motorsszal k�t�tt hossz� t�v� szerz�d�s�vel. Ezzel az �gy el volt int�zve."

1977 j�lius�ban a tehets�ges Gilles Villeneuve deb�t�lt a McLaren sz�neiben a silverstonei futamon. Teddy Mayer nem akart szerz�d�st hosszabb�tani a kanadai versenyz�vel, ez�rt a Ferrari lecsapott r�.

A k�vetkez� �vekben enyh�lt a visz�ly a Ferrari �s a McLaren k�z�tt, miut�n nem volt olyan ki�lezett a k�zdelem. Ez megv�ltozott, amikor Ron Dennis �tvette a staf�t�t. �j fesz�lts�gek gener�l�dtak a p�ly�n �s azon k�v�l is.

A McLaren kor�bbi tervez�je, John Barnard Porsche elvek alapj�n alkotta meg a TAG er�forr�st, amelyt�l jelent�s el�nyt v�rtak. Majd a Ferrari 1983-ban szab�lym�dos�t�st harcolt ki, �gy k�telez�v� tett�k a lapos padl�lemez alkalmaz�s�t. "Ez�ltal az �j csomaggal el�rhet� el�ny �tven sz�zal�ka semmis�lt meg. Ez egy elkeseredett csata jele volt sz�momra."

Kilenc �v eltelt�vel �jra a McLaren �s a Ferrari csat�zott a bajnoki c�m megszerz�s��rt. A pil�t�k k�z�tt higgadt k�zdelemr�l lehet besz�molni.

A p�ly�n k�v�l viszont ann�l jobban elszabadultak indulatok. Ron Dennis egy cseppet sem �r�lt annak, hogy John Barnard a Ferrarihoz igazolt.  "Sz�mos m�s m�rn�k is �t akart igazolni velem egy�tt. Ron ekkor felvette a kapcsolatot Marco Piccinini-n kereszt�l az id�s �rral, �s t�zsz�neti meg�llapod�st k�t�tt Enzo Ferrarival a technikusok �tigazol�si �gy�ben.  �gy gondolom, hogy Ron att�l tartott, hogy sz�mos szakembere a Ferrarihoz igazol. T�bb mint f�l �vbe telt, am�g n�h�ny embert �t tudtam vinni a Ferrarihoz. Tal�n akkor kezdett el Ron a Ferrarira �sszpontos�tani." – �rulta el Barnard.

1990-ben a McLaren gy�ztes versenyz�je, Alain Prost a Ferrarihoz igazolt. A francia pil�ta megel�gelte, hogy Ayrton Senna ellen kell k�zdenie Dennis csapat�ban. Senna �s Prost az 1989-es �vadz�r� futamon �ssze�tk�ztek, amivel betelt a poh�r az akkor h�romszoros bajnokn�l. A McLaren m�rn�kei tov�bbra is �tigazoltak a Ferrarihoz, �s ford�tva. A McLaren megszerezte Gerhard Bergert, �s Giorgio Ascanelli m�rn�k�t is. John Barnard a Benettonhoz igazolt, akinek hely�t a Ferrarin�l a McLaren szakembere Steve Nichols foglalta el.

A rivaliz�l�s m�sik frontvonala: a Marlboro. A piros-feh�r McLaren versenyg�pek az 1974-es esztend� �ta szimboliz�lt�k a m�rk�t, de a Ferrari is szponzori t�mogat�sban r�szes�lt a Philip Morris eur�pai k�zpontj�t�l. Ez�rt John Logan volt a felel�s. "Egy�rtelm� volt, hogy a Formula-1-ben a McLaren �s a Ferrari j�tssza a f�szerepet. �s mindig fenn�llt a vesz�ly, hogy a dolgok kics�sznak az ir�ny�t�s al�l. Tov�bbra is �gy gondolom, hogy a visz�lyok a sportbeli rivaliz�l�sokb�l erednek, amelyek k�lcs�n�s tiszteleten �s b�szkes�gen alapulnak."

"Ez k�l�n�s intenzit�st k�lcs�n�z a k�zdelemnek, olyan mint amikor egy v�ros k�t focicsapata harcol egym�s ellen. A Renault �s a Ferrari k�z�tt nem lehet ekkora fesz�lts�get kelteni. Hi�nyzik a t�rt�nelmi h�tt�r."

A Ferrari a kilencvenes �vekben visszaesett, a Williams �s a Benetton j�tszotta a meghat�roz� szerepet. Az ellens�gesked�s t�ze �jra felcsapott, amikor a kor�bbi Peugeot csapatf�n�ke, Jean Todt a Ferrarihoz igazolt. Csal�dott volt, hogy a Peugeot nem akart saj�t aut�t �p�teni. Ink�bb motort gy�rtottak, m�gpedig a McLaren ist�ll�nak.

Jean Todt �rkez�se ut�n a Ferrari renesz�nsz�t �lte �t. Michael Schumacher – a McLaren �j partner�nek, a Mercedesnek a n�vend�ke – is a Ferrarin�l folytatta p�lyafut�s�t. A Philip Morris �gy hat�rozott, hogy csak a Ferrarira �p�t. Ron Dennis csapata a piros-feh�r k�nt�s�t sz�rk�re cser�lte a West t�mogat�s�val. Az �jj�sz�letett Ez�stny�l megnyerte els� verseny�t. A nem t�l j� megb�zhat�s�g meghi�s�totta, hogy a McLaren-Mercedes a bajnoki c�m�rt harcoljon az 1997-es esztend�ben. A csata Schumacher �s Jacques Villeneuve k�z�tt d�lt el Jerezben, szint�n egy �tk�z�ssel.

A Ferrari – McLaren rivaliz�l�s �jabb epiz�dja kezd�d�tt, amikor Mika H�kkiken �s Michael Schumacher harcoltak a bajnoki c�m�rt. Ebben az �vben t�rt�nt, hogy Michael Schumacher Belgiumban meg volt gy�z�dve arr�l, hogy H�kkinen csapatt�rsa, David Coulthard csapd�ba csalta �t. Schumacher c�mszerz�s�t 1999-ben a silverstonei balesete hi�s�totta meg. Eddie Irvine teljes�tm�ny�vel a Jap�n Nagyd�jig �letben tartotta a Ferrari bajnoki es�lyeit.

Botr�ny Malajzi�ban: az FIA egy l�gterel� elemet illeg�lisnak nyilv�n�tott, majd a futamot k�vet�en a sz�vets�g m�gis leg�lisnak min�s�tette az aerodinamikai konstrukci�t, �gy a bajnoki c�m sorsa Suzuk�ban d�lt el. Az egy�ni c�m a McLarenhez (Mika H�kkinen), a konstrukt�ri pedig a Ferrarihoz v�ndorolt.

2000-ben a Ferrari Jody Scheckter 1979-es diadala ut�n �jra egy�ni c�met nyert Schumacher r�v�n.

A technikuscsere tov�bb folytat�dott: 2004 �prilis�ban Nicolas Tombazis a Ferrarit�l a McLarenhez igazolt, 2006 m�rcius�ban visszat�rt Marnelloba, ahol kellemesebb l�gk�r uralkodott.

2006 v�g�n Kimi R�ikk�nen is �tigazolt az olasz csapathoz, Dennis pedig megszerezte a Ferrari szponzor�t, a Vodafone-t. A telekommunik�ci�s t�mogat� v�lt�s�ban John Hogan is nagy szerepet j�tszott.

Barnard �gy v�li, hogy a Ferrari �s a McLaren k�zti rivaliz�l�s oka az, hogy Ron Dennis �s Jean Todt k�t teljesen k�l�nb�z� szem�lyis�g. "Azt hiszem, Ron mindig egy �j Enzo Ferrari akart lenni. Ha nem �gy van, akkor mi�rt �p�tett volna egy szupersport aut�t? Minden Ferrari mint�ra t�rt�nt. Soha nem a p�nzr�l sz�lt a t�rt�net Ronn�l. A probl�ma az, hogy Ron nem Enzo.  Az �reg Ferrari igazi egy�nis�g volt, �gy senki sem v�lhat Ferrariv�. Elk�pzelhet�nek tartom, hogy ez Ront nagyon bosszantja."